Balett- és táncszótár

Válasszon az alábbi betűkből, vagy keresse ki az Önt érdeklő fogalmat szószedetünkből!

A • B • C • D • E • F • G • H • I • J • K • L • M • N • O • P • Q • R • S • T
U • V • W • X • Y • Z

ADAGIO

a balett pas de deux-k lassú, szélesívelésű első része, amelyben a táncos és a táncosnő előbb együtt, aztán a variációban külön-külön zökkenésmentesen kapcsolják össze a legbonyolultabb nehéz pózokat és mozdulatokat.

ALLEGRO

virtuóz, gyors lépésekből, forgásokból, ugrásokból álló rész, amelyet vagy variációként, szólóban, vagy befejező részként együtt adnak elő a táncosok.

ALLEMANDE

4/4-es, mérsékelt tempójú, német eredetű francia tánc, Lope de Vega és Thoinot Arbeau a XVI. században már mint "nagyon régi" táncot emlegetik. A XVII. században az udvarba bekerülve változatos kartartásokkal táncolták; ezt a korai francia valse-ok is átvették. - Svájcban és Németország egyes vidékein ma is élő néptánc egy 3/4-es változata.

APLOMB

biztos egyensúlyérzék.

APOTEÓZIS

megdicsőülés, a hősi és tündéries mesebalettek ünnepélyes zárójelenete.

ARABESZK

egyik lábon felvett testhelyzet, amelyben a másik láb 90°-ra emelkedik hátrafelé; az álló lábnak megfelelő kar előre, a másik kar hátra nyúlik. Ez a póz akkor szép, ha a repülés látszatát kelti. Carlo Blasis olasz balettmester a XIX. század első felében többféle arabeszket vezetett be a balettbe.

ASZTRÁLIS TÁNC

a nap, hold és a bolygók járását, változását és az állócsillagok számát, helyzetét utánzó, jelképező tánc.

ATTITŰDÉ

egy lábon felvett testhelyzet, amelynél a felemelt lábnak megfelelő kar emelkedik fel és a másik kar második vagy harmadik pozícióba kerül. Többféle attitűdé van; ezek közül Carlo Blasis Giovanni da Bologna híres Mercur szobráét tartotta a legszebbnek.